Sokáig abban a hitben éltem, hogy jól
látom a dolgokat, ennek megfelelően segítettem, osztottam kért és kéretlen
tanácsaimat. Hosszú időbe és jó néhány melléfogásba telt, míg rájöttem, hogy
kevés - mindenkire egyformán érvényes - szabály, törvényszerűség van az
életben, ami alól nincs kivétel. Igen ám, de ha ez így van, hogyan találjuk meg
magunkat a rengeteg jó tanács, életvezetési ötlet, sors- és világmegváltó,
tutira működő szabály között? Hogyan segítsem a hozzám fordulókat, ha már abban
sem vagyok biztos, hogy nekem mi működik, és mi nem? A sokféle tapasztalatból
egy mélyebb felismerés fogalmazódott meg bennem, amelynek következtében
megszületett „A Kérdés”, amely azóta is személyre szabottan segít eligazodni az
aranyigazságok útvesztőjében: "NEKED MIT KELL TANULNOD?"
Ennyire egyszerű. Megnézem, hogy mi a
dilemma, ezután hogy mi az a rutin, ami szerint cselekednék. Majd felteszem
magamnak a kérdést, hogy mi az, amit tanulnom kell? És már látszik is a
kihívás, amivel persze nem mindig élek, de legalább rálátást biztosít
lehetséges fejlődésem irányára.
Lássuk, hogyan működik ez a
gyakorlatban. Mondjuk, megbeszéltük egy barátunkkal, hogy este elmegyünk együtt
edzeni. Hazaérünk, és nagyon fáradtak vagyunk. Kérdés, hogy lemondjuk-e a
programot, vagy elmenjünk? Ha ez már az ötödik edzés lenne a héten, ráadásul
egész héten túlóráztunk, túlpörögtünk, akkor nagy valószínűséggel azt kell
tanulnunk, hogy leüljünk a fenekünkre és pihenjünk végre. Ha hónapok óta
halogatjuk, és mindig van valami kifogás, akkor viszont nem is kérdés, hogy
vegyünk erőt magunkon és irány az edzőterem. Megtetszett egy drága ruha,
bizonytalanok vagyunk, hogy megvegyük-e? Ha az a szokásunk, hogy ezzel
vigasztaljuk magunkat, vagy már a sokadik ugyanilyen lenne, akkor valószínűleg
azt kell tanulnunk, hogy ott hagyjuk a ruhát a boltban. Míg hogyha hajlamosak
vagyunk lebeszélni magunkat az igazán tetsző, minőségi dolgokról, mondván, hogy
túl drága ez nekünk, jó az a régi „bejáratott”, akkor nagy valószínűséggel azt
kell tanulnunk, hogy megengedjünk egy kis „luxust” is magunknak, úgyhogy irány
a pénztár.
Összefoglalva: ha feszülsz, lazíts; ha
túl laza vagy, „feszíts”! Ha állandóan társaságba jársz, hogy ne kelljen
magaddal foglalkoznod, akkor teremts időt az egyedüllétre. Ha hajlamos vagy
bezárkózni, akkor vegyél erőt magadon és fogadd el a meghívásokat. Ha sokat
dolgozol, figyelj a családra. Ha mindent a családnak rendelsz alá, menj és
foglalkozz olyan dolgokkal is, amik neked fontosak. Ha aszkétaként állandóan
diétázol, egyél egy jót! Ha szétfolynak a napjaid, kapd össze magad! Ha
képtelen vagy leülni könyvet olvasni, amíg minden el nincs intézve, akkor ülj
le, mert olyan úgysem lesz, hogy ne találj valami csinálnivalót! Ha nehezen
tudsz elfogadni, akkor mondj igent! Ha állandóan segítséget kérsz, mondj nemet
és intézd el te magad! Ha irányításra vagy hajlamos, akkor engedd! Ha sodródsz
inkább, akkor vedd a kezedbe az irányítást!
Hogy miért jó ez? Mert valódi
választásunk csak akkor van, ha mindkét oldalon kényelmesen mozgunk, nem pedig
szokásaink, berögződéseink, félelmeink irányítanak bennünket. Mert ahol
felmerül a választás lehetősége, ott lehetőség van megtörni automatizmusainkat,
valódi változást, időnként aprónak tűnő, ám hatását tekintve nagy áttöréseket
elérni! Persze nem mindig egyszerű a dolog, hiszen jól bejáratott rutinokat
kell felülírni, bizonytalansággal, félelemmel szembenézni, hárítást,
ellenállást legyőzni. Ugyanakkor ezáltal újabb lehetőségeknek nyithatunk teret,
lehetővé téve, hogy hétköznapi rutinjaink és leválaszthatatlannak tűnő
„személyiségjegyeink” helyett mi magunk irányítsuk az életünket.
Az
őrültség nem más, mint ugyanazt tenni újra és újra, és várni, hogy az eredmény
más legyen. (Einstein)
Polyák Ildikó
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése