Azt, hogy az öngondoskodásnak fontosnak kellene lennie az életünkben,
elméletben szinte mindenki tudja. Azt viszont, hogy mennyi mindenre
van hatással ennek mértéke és minősége, talán kevesebben. Szuperérzékenyként
különösen fontos a téma, hiszen érzékenységünk miatt nagyobb öngondoskodást
igénylünk, miközben fokozott empátiánk és megfelelés vágyunk miatt sokkal
hajlamosabbak vagyunk magunkat háttérbe szorítani.
Farmer és selyem. Egy hajnali meditációban kaptam ezt az
összehasonlítást, és azóta is szeretettel használom a szuperérzékenyek és nem
szuperérzékenyek közti különbségre. Egyik sem jó, vagy rossz, ugyanakkor
mindkettő nagyon más minőség. Vajon hány szuperérzékeny próbálta, próbálja
magát farmernak tettetni, vagy ostorozza magát, hogy mennyire kényes,
túlérzékeny? Érzékeled-e, hogy a selyemre mennyivel jobban, másként kell
vigyázni, hogy ne szakadjon ki, hogy nem lehet 60 fokon kimosni, hogy nem bírja
ugyanazt a súrlódást, használatot, mint egy farmer anyag?
Sajnos, a ruhadarabokkal ellentétben, rajtunk nincs kezelési útmutató,
és legtöbbünknek nem volt kitől megtanulni, hogy mire figyeljünk oda.
Megfelelő öngondoskodás
hiányában szuperérzékenyként:
- Nincs valódi választásunk, hogy hogyan érezzük magunkat, mert, ha nincs elég erő energia a rendszerünkben, nem fogunk tudni nézőpontot váltani. Ilyenkor olyan, mintha teljesen legyengülve egy szuterénből szemlélnénk a világot, miközben valaki a sokadik emeleti penthouse lakosztályból kiabálna, hogy nézd, milyen szép a világ. Hányszor hallottad, hogy van választásod, hogy hogyan értelmezel egy adott helyzetet, hogy mit csinálsz? Ha tudnád, hányszor kaptam sikítófrászt ettől a kijelentéstől… Saját és ügyfeleimmel szerzett tapasztalatok százai mutatják, hogy van, amikor tényleg nem megy. Választásunk abban viszont van, hogy elkezdünk jobban odafigyelni magunkra, és az igényeinkre.
- Nem tudjuk teljesen a saját életünket élni, mert rajtunk marad környezetünk energiája, fájdalma, dühe. Ha segítői szakmában dolgozol, vagy támogatsz valakit, akkor fokozottan ki vagy téve környezeted olykor erősen lehúzó energiájának. Nagyon könnyen azonosulhatunk környezetünk érzéseivel, anélkül, hogy észlelnénk azt.
- Elzárjuk magunkat a bőségtől. Talán ez volt az a pont, ami a legnagyobb meglepetésként, felismerésként ért. Az egészséges határok szolgáltatják a teret, azt a kelyhet, amelybe az általunk vágyott bőség (szeretet, pénz, elismerés, siker) áramolni tud. Általában két módon zárjuk el magunkat: vagy bekeményítünk és falat építünk, vagy nyitva minden, és bárki átléphet rajtunk. Ha nem megfelelő a határvédelmünk
Amióta transzformációs coach vagyok, több ügyfelem is megkérdezte
tőlem, hogy hogyan bírom azt a sok nehézséget, amit megosztanak velem? A válasz
egyszerű, bár nem mindig könnyű: megtanultam, hogy szuperérzékenyként mit kell
tennem ahhoz, hogy tisztán tartsam magam ügyfeleim energiáitól. Egy barátunk pedig
ámulva nézett, amikor érdeklődésére azt válaszoltam, hogy nagyon jól vagyok. Irigykedve
azt mondta, hogy ez bizony nagy önbizalomról árulkodik. Nem volt ez mindig így,
és azért én sem lettem Buddha. Nekem sem sikerül mindig megtartanom az
egyensúlyomat, időnként még most is beindulnak az évtizedes parancsok, hogy
másokat magam elé helyezzek. És ez rendben is van, hiszen empátiám,
segítőkészségem énképem fontos, meghatározó részei, és mindig is azok lesznek. Ugyanakkor
óriási erő és szabadság, hogy ha kibillenek, már tudom, mit kell tennem azért,
hogy újra jól legyek. Már nem érzem úgy magam, mint egy hajótörött, aki
tehetetlenül sodródik a hullámokon, és érzékenységét okolja mindenért.
Íme néhány javaslat, ami neked
is segíthet:
- Vigyázz az energiádra, mert nincs belső elhárítórendszered, ezért szivacsként szívod be környezeted.
- Üres kútból nem lehet vizet merni. Ha teheted, csak akkor adj, ha van energiád.
- Tanulj meg nemet mondani. Meg fogsz lepődni, mennyivel több dolgot ad az élet.
- Mosd le magadról minden nap a környezet energiáit. Erre egy meglepően hatékony technika, ha zuhanyzás közben elképzeled, hogy lemosol magadról mindent, ami nem a tiéd.
- Földelj napi rendszerességgel.
- Figyelj oda a lelki szükségleteidre is! Sokszor ez a hiányzó elem táplálásunkban. Kimarad a nevetés, a felhőtlen szórakozás.
Ha szeretnél többet tudni arról, hogy szuperérzékenyként mit tehetsz,
hogy kezelni tudd környezeted energiáit, és kiegyensúlyozottabb, bőséggel
telibb életet élj,
jelentkezz Szuper! Érzékeny vagyok! workshopunkra.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése